Sokan mondják, hogy ne érdekeljen a protein íze, hiszen a hatás ugyanaz, nem azon múlik, hogy mennyire ízlik az adott embernek. De könyörgöm, amikor már rossz rágondolni, hogy megint ugyanazt a szart kell legurítani, és még mennyi van... úgy vélem ez tudat alatt lehet kihatással egyes dolgokra. Ezért gondoltam, hogy leírom a teszterekkel kapcsolatos élményeimet. Annyit azért elmondok, hogy a véleményem szubjektív, mindenki mást szeret, mindenkinek más tetszik, szóval csak bátran próbálja ki más is, baja nem lesz tőle, és talán erre az ízre várt évek óta. Először nézzük a sima 100% Whey Protein féle kínálatot:
Narancs(k)rém: Nem tudom hányan próbálták már ki a narancsos Strepsils-t, ami ugye megfázás, torokgyulladás elleni szopogatós tabletta. Elég hatásos, az íze tűrhető, és sokáig megmarad az emberben az emlék róla. Nekem ezzel az a gondom, hogy már az első kortynál az ugrott be róla, és nem szeretném, ha 94 adagon keresztül ezt kellene iszogatnom. A szőlőcukrozásról meg ne is beszéljünk. Egyszer iható, többször nem ajánlott részemről.
Rumos dinnye: Természetesen sárgadinnyéről van szó, nagyon intenzív, édes, minden egyes kortyon érződik a dinnye íz. Keverés után egyből megittam, aztán két órán keresztül nem lett elmosva, mert nem otthon voltam. Mire arra került a sor, hogy vizet látott, már beleitta magát a shakerbe, még reggel is éreztem a szagát. Nekem nem jó választás, mivel edzés után szőlőcukorral szoktam turbózni az itókát, és ez már elég extrém édes lenne.
Tojáslikőr: Az illata vaníliás, kellemes. Magához a tojáslikőrhöz még nem volt szerencsém, de a likőr szóból arra következtetek, hogy egy pár százalék alkohol leledzik benne. Azt kell mondjam, a Sciteces arcok sikeresen modellezték az alkohol ízét. És ez is lett a veszte részemről, mert szilveszteri fogadalmam, hogy ballagásig nem nyúlok szeszesitalokhoz, és ha komolyan csináljuk, akkor legyen úgy, nem? :P Egyébként se bírnám ki jókedvvel 10-20 adagon túl.
Root Beer: Ennél undorítóbb dolgot még nem szagoltam életemben. Amikor eldugult a mosogató lefolyója, akkor turkáltam ott egy darabig és az se volt ennyire büdös. Komolyan nem mertem a számhoz emelni, mert egyszerűen rohadt! Kiöntöttem a francba, mert hányingerem lett a harmadik szagolás után.
Grapefruit:Hát ez bűnrossz az én megítélésem szerint. Megint a szopogatós cukorkára tudok csak gondolni, vagy ha fogsz egy 100%-os narancslevet és nyomsz rá három kiló cukrot. Nekem nagyon édes volt, szóval ez is kimarad.
Rocky Road: Az illata élhető. Ízre nem is a kekszre hasonlít, inkább a nápolyira. Nem vészes, de ha a kókuszos csoki is játszik, akkor ez kiesett.
Fahéjas alma: Na ez az. Ez a méltó ellenfele a kókuszos csokinak eddig. Alma, fahéj, minden átjön, megfelelő kombinációban. Még azt a kevés szőlőcukrot is el tudom mellé képzelni. A jóisten áldjon meg mondjuk, ha túlélem vele 92 adagon keresztül, napi kettő :D De nembaj, szóval ez akkor eddig egy megfelelő.
És most jön 3 esélyes Professional tasak:
Fahéjas fehércsokis mokka: Isteni :) A fahéj íz dominál, nagyon hasonlít a jegeskávéra, ami történetesen a kedvenc italom. Megfontolandó, mert szerintem szőlőcukorral is legyűrhető lehet... a végén még nem tudok dönteni és veszek két 920g-s bödönt.
Málnás csokoládé: Nem rossz, nem rossz! Sőt, finom :D Jó az arány a csoki és a málna íz között, kevésbé rohad bele a shakerbe, aszpartám mentes. Yea baby :)
Mézes vanília: Először mondom ácsi, ez az. Erre vágytam a Volumass óta, igazi vaníliás álom, mint ami az automatából hívható le 70 Ft-ért egy pohárral. Erre elrontották a mézzel. Nem hiszem el, de megint a betegséggel jövök elő, akkor nyomtam égbe-világba a mézes forró tejet. Na most meg az ugrott be róla xD
(A listát úgy raktam sorba, hogy a szerintem legrosszabbal kezdtem, és ilyen sorrendben iszom) Update: nem jött be :S
